Nem tudom milyen szavakkal kezdjem ennek a holtág rendszernek a bemutatását. Milyen jelzőket használjak? A Félhalom szó a békés megyei horgászok körében már fogalomként hangzik. Leginkább úgy tudnám egy mondatban jellemezni , hogy a Körös menti horgászvíz flottának a zászlóshajója !
Páratlan és egyedül álló horgászvíz messze földön.
Igen , mikor ezeket a sorokat leírtam éreztem a zavart az erőben , sok Peres, és Kákafok rajongó hördült fel egyszerre . Lehet majd pár hónapig nem is merek feléjük menni, de állításomat alá fogom támasztani ígérem . Megpróbálom röviden, bár nehéz lesz. A Féhalmi holtág mítosza óriási. Sokáig a munkám miatt az életem szerves része volt, és mostanában is az. Na lássuk csak:
A félhalmi holtágrendszer:
A Félhalmi holtágrendszer is a Körös medre volt egykoron. A levágás után 7 km hosszan kanyargott a folyó jobb partján, a Csárdaszállás menti szántó , és rizsföldek közt. A folyamszabályozások utáni időkben a félhalom története eltér a többi holtágétól. Legjelentősebb eltérés , hogy nem sokkal a szabályozások után kiszáradt, és közel 100 évig jelentős része szárazon is maradt. A félhalmi ötödik például a 1960-as évekig a Csárdaszállási Petőfi tsz gyümölcsösének a része volt. Innen ered az egyik kanyarulatának cseresznyés kanyar elnevezése is. Az 1960 -as években töltötték fel újra vízzel amikor a környéken a rizs termesztés kezdetét vette, de előtte kimélyítették . Ennek nyomai a félhalmi negyedik és ötödik mellett ma is láthatóak, sok helyen rajta fut a kikotort földkupacon a part menti földút. Ennek óriási jelentősége volt a holtág fejlődésére. Ugyanis 100 év hátránya van az eutrofizálódás , és eliszaposodás szempontjából a többi holtággal szemben! Ami tulajdonképpen hatalmas előny. Medre sok helyen beton keménységű aljzattal rendelkezik még ma is .Ezt onnan is tudom , hogy nyáron rendszeresen úszok benne.
A Félhalmi holtág Birisgyó , csárda, nyilas .. néven is közszájon kering. Öt részre tagolódik ezek a részek a sokáig átjárhatóak voltak , de az egyes és a kettes holtág közt pár éve beszakadt az átjáró egy traktor alatt és ezt átvágták. Jelenleg a hármas -négyes- illetve a négyes ötös közt lehet átjárni. A rizsföldek miatt a vízutánpótlása nyáron folyamatos. A rizsföldeknek jelentős hatása van erre a holtágrendszerre.
A rizs mint mocsári növény egy szűrő rendszerként működik, 5-600ha élő szűrő mező a holtágnak , illetve a öblítő csatornákon felúszó halaknak hatalmas ívó tér. A sokszor láttam a rizsföldeken féloldalasan ívó pontyokat , illetve mentettem a leeresztett rizsföldek csatornaiból az ivadékot ezer számra. És még egy dologban egyedülálló a rizs hatása a holtágra. A rizs nitráttal nem trágyázható! Ugyanis a nitrát vegyületeket nem tudja hasznosítani ezért karbamiddal trágyázzák ami szerves ammónia vegyület. Részletes kémiájába nem mennék bele a lényeg az , hogy vízben sokkal hamarabb bomlik és kevésbé terheli a természetes vizeket . Ezeknek az dolgoknak következménye , hogy a Félhalmi holtágrendszer szinte soha nem algásodik! Jó bizonyítéka ennek a jelenségnek , hogy 2018-ban a rizstelepek szárazra helyezése után, ami minden évben szeptemberre tehető, a jó idő miatt, a félhalmon is megjelent a zöldalga , addig a míg a rizsföldek üzemeltek nem jelentkezett rajta algásodás.
Horgászati szempontból is jól alakult a holtág története. A feltöltést követő pár évig a halászok kezelésében volt. Majd utána horgászkezelésbe került és azóta ez változatlanul így van. A KHESZ nek és jogelődjének kiemelt vize volt és most is az. Hosszú évtizedek óta rendszeresen és nagy mennyiségbe telepített, illetve szigorúan örzött viz. A halőrök jelenléte napi szintű. Ami szükséges is, mivel igen látogatott vízről beszélünk. Egy nyári hétvégén több százan horgásznak rajta.
Óriási előnye , hogy két rövidebb partszakaszt leszámítva ( hármas és a négyes holtág egyik oldala), nincs beépítve! Teljesen körbe járható . Rengeteg parti horgászhellyel rendelkezik amelyek jelentős része táborozásra is alkalmas. Csak az Ötös holtág partján ami a rendszer leghosszabb egysége, több mint 150! Parti hely található. Még a legzsúfoltabb hétvégéken is lehet rajta szabad helyet találni.
Medre kanyarokkal akadókkal tagolt. Sok helyen összefüggő nádasos ,sásos. Ideális holtág képét mutatja , mint ahogy az is. Higgye el kedves olvasó nem az elragadtatás beszél belőlem. Tényleg így van. Mélysége 1,5 és 5!!! méter közt változik. Legsekélyebb része az egyes holtág, ami sose volt kiszáradva,így volt ideje feltöltődni. Erősen iszapos aljú. Ennek a résznek mélysége másfél- két méter közti. Az ötös holtág kanyarjai elérik az öt méteres mélységet. Sok helyen közvetlenül a nádfal előtt 2 méter mély, ami tökéletes a nád előtti horgászatra.
Medrében még megtalálhatóak a régi gyümölcsösök maradványai, amelyek bár akadósak, de igen jó haltanyák.
Megközelíthető Csárdaszállás felől cserepes úton, ami a hármas holtági üdülőkig tart . Vagy a gáton Köröstarcsa és Gyomaendrőd irányából lehet elérni. Sok kis földúton is megközelíthető még , de ez nagyobb helyismeretet igényel. Könnyen belekavarodhat az ember a szántóföldi utak labirintusába. A holtágrendszer szinte teljesen körbe járható. Azonban felhívnám a figyelmet, hogy csak földúton! Tehát egy nagyobb esőzés alkalmával ha nem akarunk több napig ott vesztegelni bizony menekülni kell. Ez is a Félhalmi holtágrendszer legendája. Egy nyári eső előtt tömegével , sokszor sebtében összedobált felszereléssel, nyitott csomagtartóból kilógó összerakott botokkal menekülő autósok látványa mulatságos , de érthető jelenség. 4-5 kilométer sárdagasztás a félhalmi méteres sárban nem kellemes.
A holtág mindkét két végén, horgásztanya található melyekben büfé is működik
Halállománya legendás! Országos, megkockáztatom nemzetközi hírű. Találkoztam már rajta belga , angol , és német valamint erdélyi magyar horgászokkal .
Szinte teljesen Törpeharcsa mentes!! Ez megint egy olyan előny ami egyedülállóvá teszi.
Fő hala a tipikusan folyami halak kivételével MINDEN!
A több évtizedes helyes halgazdálkodásnak és a rizsföldeknek köszönhetően sok és nagy testű halak lakják. Amur és ponty állománya páratlan. Nem ritka a 10 kiló feletti példány fogása. Vannak időszakok amikor ez napi szintű. 1999 ben mikor a munkám miatt alkalmam adódott rá, nyári időszakban , 3 hónapon keresztül, naponta etetett helyet tartottam fent a kettes holtágon. Közel 300kg!! halat fogtam rajta. 17 kilós amur volt a helyen a legnagyobb, amit sajnos nem én hanem egy családtagom fogott, de 10 kiló felett példányok rendszeresen jöttek az etetésen. Az idén nyáron is etettem rajta 2 hétig egy helyet, Több 2-3-kg-os pontyot és két szakítást adott. Annak ellenére, hogy mindössze hat alkalommal tudtam rajta horgászni és akkor is csak pár órát.
Ragadozó állomány kiváló. Ragadozóval rendszeresen telepített, de a saját szaporulat is jelentős. Sok nagy csuka és süllő, balin, sügér lakja. Sokat pergetek rajta, és nagyon ritka a hal nélküli nap. Harcsák is élnek a vízében. 2010 ben egy 60 kiló körüli példány is horogra akadt.
Keszeg , kárász állománya változó , vannak évek mikor nagyon jó és vannak amikor kevésbé, de tavasszal a melegedő vízben általában jól fogható. Illetve télen lékről is szépen fogható a keszeg a holtágon . Nem viccelek , vannak akik rendszeresen fogják rajta a keszeget jégről, persze ehhez megfelelő rutin és helyismeret szükségeltetik.
A holtágat környező rizsföldek madárvilága a kis Balatont idézi. A vízimadarak olyan fajgazdag élőhelye a környék ami mindenképpen említésre méltó.
És , hogy kinek ajánlom? MINDENKINEK! Mindenkinek aki szeretne pár napra , vagy akár hosszabb időre gondtalanul horgászni. Igazi vadregényes, víz ez, érdemes kipróbálni.