2020 volt az az év amire sokáig emlékezni fogunk. Helyet szorított magának a történelemben. A vírus okozta bonyodalmak rávetítették tragédiájukat az év minden napjára , és minden szegmensére . Nem is szeretnék a vírussal foglalkozni ebben a posztban. Pár fényképen keresztül szeretném azonban megmutatni mi is történt a Hármas Körös partjainál 2020-ban. A Körösnek is megvolt ebben az évben a maga tragédiája. A felmelegedés jegyei egyre határozottabban látszanak, és okoznak olyan történéseket amelyeknek beláthatatlan lesz a következményük.
Január
Januárban beköszöntöttek a fagyok. Azonban ez csak illúzió. A -10 fok alá a téli szezonban egyszer se csökkent a hőmérséklet.
Január végén és február elején volt pár fagyos nap, de sem hó sem komolyabb fagy nem volt. épphogy csak hártya jég tudott kialakulni a Körösön. Ez azért gond, mert a fennálló ökológiai rendszernek szüksége van a kemény fagyokra. Bonyolult biokémiai folyamatok beindítói és fékjei a kemény fagyos napok hazánkban
Február:
Február elején szokatlanul meleg idő kerekedett. Az extrém 15 fokot is hozó meleg hetekig kitartott.
Ennek következményeként, megjelent februárban a hétpettyes katica. Előjöttek a téli búvóhelyeikről. A hétpettyes katica eltűnő félben van. A sokkal agresszívebben szaporodó, Amerikából beimportált harlekin katica teljesen kiszorítja. Köszönhetően a melegebb teleknek a harlekin katica tömegével telel át.De ez jellemző sok más beimportált invazív fajra is.
Március:
Szokatlanul korán, március első napjaiban megérkeztek a gólyák a körös partra. Több költöző, vonuló madár életciklusában is egyre nagyobb zavart okoz a felmelegedés. A gémek, kócsagok csapatostul telelnek át nálunk, amire pár évtizede még nem volt példa.
Március végi hózápor. Egy hópehely a zöldelő petrezselyem levelén. A mediterrán fűszernövények gond nélkül teletek át a magas ágyásomban. Ez azt vetíti előre, hogyha a folyamat nem szakad meg, és a következő telek is ilyen melegek lesznek akkor totálisan át fog alakulni a Kárpát-Medence flórája.(ez a folyamat már elkezdődött)
Április :
Április végi kép.Mi ebben a különleges? Hát csak az, hogy a körös tetején már úszik a nyárfa szösz aminek május közepén kellene megjelennie. A meleg és rendkívül száraz tavasz előrébb hozta a nyárfa virágzását.
Május:
Május 18. alacsony vízállás a Sebes-Körös bukógátján. Ebben az időszakban bő vizű áradásoknak kellene lenniük. A bihari hegyekben ilyenkor elolvadó hó és a ráhulló esőből álló zöldárra szüksége van a Körösök ökoszisztémájának. Év százezrek alatt erre épült rá az egész rendszer. Manapság se hó, se eső…
Június:
A június az utolsó pillanatokban meghozta a várva várt csapadékot. Egy kisebb árhullám ugyan levonult a Körösökön, de a jó halíváshoz szükséges bölcső helyek kialakulásához édeskevés volt.
A szúnyoglárvák tömeges keléséhez azonban elégnek tünt. Ezeknek a lárváknak az ökológiai szerepük a kikelés után gyorsan növekvő halivadékok táplálása. Azonban a szúnyoglárvákat nem követte a halivadékok tömeges kelése.. Meg is lett az eredménye. Soha nem látott szúnyoginvázió. Amihez a törvény adta gyérítési lehetőségek, vagy inkább lehetetlenségek is jelentősen hozzájárultak.
Július :
És ahogy az lenni szokott a mi vidékünkön.. A magasabb Körös víz visszatartotta a a szennyvízzel erősen terhelt Hortobágy-Berettyó vizét és megint kialakult rajta a totális oxigén hiány . Ez a hidrológiai jelenség szinte boritékolható, minden nyári áradáskor .
Augusztus
. A Körösön , különösen a Hármas-Körös felvízén tömegével jelentek meg a nagy testű busák az utóbbi években. Fogta hála istennek mindenki. És a busáink szaporodnak. Egyre több az ivadék. ez ugye azért probléma mert ez a tájidegen halfaj tonnaszám pusztítja azt a planktont amiből a őshonos halfajaink ivadékainak kéne táplálkozni.Az utóbbi idők meleg nyarai okán sikeresen szaporodik, ami korábban nem volt jellemző, vagy ha igen jelentéktelen mértékben. Több kutató intézet is foglakozik a problémával. .
Szeptember:
Az ősz szokatlanul melegre sikeredett.Egész szeptemberben , sőt még októberben sem voltak ritkák a 20 fok feletti nappali hőmérsékletek. A kétéltűeknek ez különösen jót tett. Október elején még vígan napoztak a körösök partjain.
Fotó: Süli Luca
Október:
Szinte egész Októberben folytatódott a szép napos meleg őszi idő.
A szokatlan meleg soha nem látott poloska inváziót eredményezett.aki abban az időben a Körösök partján járt nem felejti el a százmilliónyi büdösbogarat. A természetes ellenség nélküli import rovar uralja a biológiai teret. Ha a viccesen akarnám kifejteni véleményem azt mondanám: “Ebbül baj lesz More!”
November:
A november is szokatlan meleg időt hozott. A költöző madarak nagy része egész hónapban kitartott nálunk.Sőt sok még decemberben is itt telel .Vagy nyaral?
December:
Komolyabb fagy nélkül viharzott át rajtunk ez a hónap is . Ez azért is gond mert a halaknak szüksége van a hideg nyugodt, csendes folyású Körös vízre. . De a decemberi 7-8 fokos víz minden csak nem hideg, és a decemberi csapadék ami a Biharban sem hó formájában esik igen nagy vízhozamot produkálhat. A sebesen hömpölygő Körös víz pedig ebben az időszakban minden csak nem kívánatos a halak szempontjából
De hogy ne csak a rosszat taglaljam írásomban. Meg kell említsem , hogy A Hármas-Körös több rekordméretű halat is adott 2020-ban. Ezek közül kiemelnék egy szép csukát és süllőt melyeket a két, kitartóan pergető horgász a Pálfi-Havai páros fogott decemberben a Hármas-Körösön két nap eltéréssel.
Sajnos a 2020 as év olyan volt amilyen. Ezen már nem változtathatunk. A felmelegedés réme, manapság ténnyé vált. Csak remélhetjük, hogy a Kárpát-Medence ökoszisztémája alkalmazkodni fog a megváltozott viszonyokhoz…A sok millió év alatt kialakult, jól működő rendszert pár évtized alatt éri olyan sokk hatás amit át kell vészeljen..Ez most ugyan ezer sebből vérzik,de reménykedjünk abban , hogy túléli
Boldogabbat!